A Magyar Kultúra Napja alkalmából különkiadással jelentekeztünk, kivételesen nem pénteken, hanem csütörtökön. 

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. 

A XVIII. században Magyarországon az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű vallásos énekeket éneklik néphimnusz gyanánt. A XIX. század elejétől Magyarországon hivatalos ünnepeken az osztrák császárhimnusz hangzik el.

1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Kölcsey ekkor lép 33. életévébe.

1828. december: Az Aurora című almanachban jelenik meg először a Hymnus.

1844. február 29-én a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.

1844. március 9-én a Honderű is „20 arany pályadíjt tűz ki a legjobb melódiáért.

Erkel Ferenc megírja a Himnusz zenéjét. Az idős Erkel így emlékezik vissza erre a napra.:

„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz.”

1844. május előtt Erkel Ferenc benyújtja pályaművét a Nemzeti Színházhoz a következő jeligével:„Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey.”

1844. június 15.: A Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság – melynek tagjai között ott van Vörösmarty Mihály és Szigligety Ede is - elbírálja a beérkezett tizenhárom pályaművet.

Megszületik a döntés: „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: ’Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey.’, mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelíté.”

1844. július 2-án kerül sor a Himnusz bemutatása a Nemzeti Színházban. 

1844. augusztus 10.: A Himnusz először szólal meg nyilvános népünnepségen: az óbudai hajógyárban a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál.

1848. augusztus 20.: A Himnusz először szólal meg hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás templomban.

1856. május 18.: Kölcsey Ferenc síremlékének felavatásán Csekén a pataki kántus szintén a Himnuszt énekli el.

2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét. 

Az új magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a költemény kottái.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat is, például az Apáczai Csere János-díjat, a Németh László-díjat, a  Szent-Györgyi Albert-díjat.

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”

                              Kosztolányi

 

A Szepes Gyula Műv. Központban ma este 7-kor (csütörtökön) adják át a Bella István-díjat az Írószövetség közreműködésével. Ezután a Thália Ördögei színtársulat a Julika története című játssza. A színdarab Molnár Ferenc Liliom című művét mutatja meg másként. 

Pénteken 6 órakor téli tárlat nyílik Érd és vidéke képzőművészeinek alkotásaiból.

7-kor ismét a színházért rajongókat várja a művelődési ház. Eberhard Streul A kellékes című egyetlen hosszú monológból álló darabját adja elő Kern András. A színdarabban anekdoták és karikatúrák váltják egymást, a színház ellentmondásos világa elevenedik meg. 

Szombaton 3 órától Pinokkió kalandjait nézhetik meg a kicsik a Trambulin Színház előadásában.

5 órától Sára Sándor A feldobott kő című filmjének vetítésére kerül sor.

Szintén szombaton a Treff Sport Centrumban 7 órakor Transylmánia koncert, fél 9-kor Charlie koncert kezdődik.